Napirend utáni felszólalás az Emberi jogok világnapja kapcsán. (2013. 12. 10.)

A felszólalás szövege:

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az emberi jogok világnapjára. Az ENSZ közgyűlése 1950. december 10-ét az emberi jogok napjának jelölte ki, annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez utóbbi összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. Ezek születésétől fogva minden embert egyformán megilletnek. Idetartozik az élethez és a szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a gazdasági, szociális és kulturális jogok, az élelemhez, a neveléshez és a munkához való jog is.

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. A Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint az emberi jogok érvényesülése a modern demokrácia egyik alapja. Alapvető jogaink teljesülése nélkül nem építhetünk stabil, fejlődő Magyarországot sem magunk, sem gyermekeink számára.

A Jobbik természetesen nagyon fontosnak tartja ezt a napot, hiszen az emberi jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen egy élhető, szebb jövő, szebb világ megteremtéséhez. Az emberi jogoknak mindenkire egyenlően kellene vonatkozniuk, de ennek sajnos számos ellenpéldáját láthatjuk a világban és hazánkban is. Elegendő például a kettős mércére gondolni, arra, hogy egyes csoportok csupán származásuk folytán rászorulónak minősülnek, s mintegy alanyi jogon kapnak segélyeket, támogatásokat, nem tényleges rászorultsági alapon. Sokakhoz pedig nem jut el a segítség, akiknek élethelyzetük folytán ugyanúgy szükségük lenne rá. De még számos problémát említhetnénk, mint a kilakoltatások vagy a magas munkanélküliség.

A Jobbik tevékenysége során folyamatosan küzd az emberi jogok érvényesüléséért, például amikor az említett kettős mérce ellen beszél, vagy amikor az Országgyűlésben felszólal Izrael apartheid gyakorlata ellen, vagy amikor felhívja a figyelmet, hogy Szerbián számon kellene kérni emberi és kisebbségi jogi kötelezettségeit, hogy ne csak tudomásul vegye a nemzetiségek közötti incidenseket, hanem aktívan lépjen is fel ellenük.

Tisztelt Képviselőtársak! Most néhány cikkely az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából felelevenítésként, szó szerint idézve onnan, a hivatalos dokumentumból.

21. cikk 3. pontja. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata. Ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk. Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz, minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy - az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen, és számot vetve az egyes országok szervezeti és gazdasági erőforrásaival - a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk 1. pont. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

25. cikk 1. pont. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz; joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

26. cikk 1. pont. Minden személynek joga van a neveléshez. 2. pont. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia.

28. cikk. Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

És végül a 30. cikk. A jelen nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki vagy ilyen cselekményt elkövessen.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)